Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

kedd, május 11

Mi is valójában a PR munka?


Minden, amit tudnod kell a közönségkapcsolatok területén végzett munkáról. Amennyiben PR munkakörbe keresel menedzsert vagy épp egy PR állásra pályázol, akkor jó, ha elolvasod előtte a teljes cikkünk.

 

PR munka

A PR-t sokszor ugyanis félre értik. Emiatt vagy leegyszerűsítik a médiával való kapcsolattartásra. Esetleg túl misztifikálják és a tudományosság álcájában részterületekre szabdalják, amelyekhez bonyolult folyamatokat rendelnek.

 

Ilyenek a belső és külső megkülönböztetés, egészen más típusú PR munkát sejtetve. Ehhez hasonlóan, a vállalati, a társadalmi vagy a politikai PR is mintha más szakterületek lennének. Ide sorolható a lobbizás, ami nem is igazán választható le a politikáról, hiszen a politikának is vannak különböző szintjei, nemcsak a kormányzati.

 

A hírnév vagy a válság menedzsmenthez is mintha más PR munka tartozna. Ahogyan az események szervezéséhez is más tudásra van szükség, s ma már a közösségi média világához is. Hisz hol másutt lehetne közönségkapcsolatokat építeni napjainkban, ha nem ott.

 

Ezen szegmentálás szerint külön szakértője, egyedi képzettséggel rendelkező munkavállalója van a vállalati PR-nak vagy a politikai PR-nak. Amikor hírnevet menedzselünk, ahhoz ilyen típusú PR-ost keresünk, míg a válságmenedzselésre megint mást. Lobbizni az érdekünkben kit is kérjünk fel? Biztos, hogy PR-osnak kell lennie az illetőnek?

 

a PR és stratégia kapcsolata

A PR meghatározása és a hozzákapcsolódó tevékenységek felsorolása nagyon hasonlít nyelvünkben a „stratégia” fogalmának a használatához. Egy sor dologhoz hozzá ragasztják, hogy van stratégiája, pedig az adott tevékenység kifejezetten a taktikai területekhez kötődik. Ilyen helytelenül használt szófordulat például, az egyes hirdetési platformok stratégiája, pedig ott csak módszerek vannak. 

 

Ilyen a marketing stratégia is, holott ott meg folyamatok vannak. S mindezek az elemek, amit példaként felsoroltunk illeszkednek egy egységes stratégiába, annak a jól meghatározható taktikai részei. Már ha jól van felépítve a stratégia egy szervezeten belül.

 

S mindezek az elemek, amit példaként felsoroltunk illeszkednek egy egységes stratégiába, annak a jól meghatározható taktikai részei. Már ha jól van felépítve a stratégia egy szervezeten belül.

 

Milyen feladatai lesznek annak akkor, aki egy PR állásra jelentkezik?

 

Sokszor a PR meghatározásának nehézsége miatt, - mivel az nem kristályosodott ki nálunk - sok egyéb munkaterületet is besorolnak a PR alá, amikor ilyen munkakörbe keresnek valakit. Esetleg valakinek a meglévő munkaköre mellé odacsapják a PR-t is, mert egy marketinges vagy humán erőforrás menedzser is biztosan ért hozzá. Holott a PR egészen más képességeket igényel és ezek az említett területek tartoznak inkább a PR-hoz, mint sem fordítva.

 

PR álláshirdetések elemei

Akkor milyen feladatok kerülnek végül is a PR osztályra? Mit csinálnak a PR-szakemberek valójában? Miben különbözik a PR a marketingtől és a reklámtól? Szükség van egyáltalán a PR-ra egy szervezetnek? S milyen típusú szervezetnek van szüksége a PR-ra?

 

Idehaza nem is szembesül igazán senki azzal a kérdéssel, hogy a PR létfontosságú -e az üzleti életben. Általában, amolyan melléktermékeként tartják csak számon az üzletikommunikációnak. Esetleg, ahol van rendszeres média megjelenés, s emiatt valóban jó kapcsolatot kell ápolni a média képviselőivel, ott fordítanak nagyobb hangsúlyt erre a feladatra, ami igazából csak korlátozottabb PR tevékenységet jelent.

 

Milyen feladatokra terjed ki a PR?

 

A közönségkapcsolatok minden olyan tevékenységre vonatkozik, amelyet a vállalat folytat, - hiszen nincs olyan pontja a tevékenységünknek, ahol ne lépnénk valamilyen módon kapcsolatba emberekkel és más szervezettel – valamint azokra a tevékenységekre, ami a márka ismertségét növeli.

 

elköteleződés elérése

A legtöbb PR-tevékenység, a tudatosság növelésére és az elkötelezettség egyre magasabb szintű elérésére törekszik. S ez általában, szellemi tevékenység, ami korlátozottabb pénzeszközökön alapszik, hiszen a meglévő források szervesebb és hatékonyabb felhasználását tűzi ki úgy célul, hogy eközben a szervezet hírneve és kapcsolatai egyre jobban növekedjenek.


Ennek szellemében a valódi PR-os, a szervezet valamennyi egységével együttműködik. A PR-os ezért stratégiai menedzsment feladatokat végez el. A PR, ellentétben a marketinggel ugyanis a stratégia része.

 

 A PR a stratégiai kommunikációról szól.  A cél, a pozitív ügyfélkép kialakítása, a közfigyelem és a kedvező közvélemény elősegítése. A közönségkapcsolat így a bizalom kiépítéséről és elnyeréséről szól. Enélkül a céged csak a termékek és szolgáltatások sora, minden valódi elkötelezettség nélkül.

 

A PR-kezdeményezések épp ezért, mindig bevonnak egy harmadik felet a kommunikációba, mivel a célja a kapcsolatok kiaknázása és a lehetőségek megteremtése arra, hogy a szervezet reflektorfénybe kerüljön. A megfelelően ápolt közönségkapcsolatok, a figyelem megragadása, ezért mindig a stratégia megvalósítása lesz.

 

cél a figyelemfelkeltésBármelyik konkrét tevékenységet ezért, amelynek célja a figyelemfelkeltés a PR ernyője alá sorolhatunk. Lehet ez a sajtóközlemények készítése, blogok írása, piackutatás, közösségi média kampányok készítése, ismeretterjesztő és média kapcsolatokkal kapcsolatos események koordinálása, valamint az elektronikus levelek kiküldése is.

 

A PR-menedzserek ennek érdekében kölcsönösen előnyös kapcsolatokat teremtenek a médiával és más szervezetekkel a pozitív szellemi környezet kialakítása, valamint a vállalat szemléletének a közvetítése érdekében.

 

Miben különbözik a PR a marketingtől és a reklámtól?

 

Milyen különbségek vannak akkor, ha valaki PR állásra jelentkezik vagy ha marketing állásra? A marketing magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a forgalmat, a vásárlói elkötelezettséget, a vásárlói tudatosságot ösztönzi és az ehhez kapcsolódó promóciókat. A reklámtevékenység – ami leginkább jellegzetes marketing terület - és a közönségkapcsolatok kiépítése két különböző módja a célok elérésének.

 

A reklámozás esetében - ahhoz képest, ahogy a PR-nál másvalakiken keresztül nyilvánul meg a mondanivalónk, az ő megértéseiken és közvetítéseiken keresztül - sokkal jobban ellenőrzöttnek érezzük az üzeneteinket. Mindig az adott szervezet, egyén dönti el egy-egy reklámnál, hogy milyen üzeneteket szeretne közvetíteni a közönségének.

 

pr állások

Azonban valójában a szervezet piaci pozícióját az határozza meg, ahogyan az emberek értik és elfogadják a tevékenységét. A PR pontosan, ezért van a marketing előtt. A PR révén határozzuk meg a mondandónk, annak tartalmi elemeit, a stílusát, a szellemiséget, amit közvetíteni fogunk minden kommunikációs tevékenységben. 

 

Ebből az előre meghatározott látásmódból, nyelvi elemekből táplálkozhat csak a marketing tevékenység is, ahhoz, hogy valóban ki tudja bontani a stratégiánkat.

 

Röviden, a reklám célzott és konkrét fizetett megjelenésekről szól, míg a PR arról, amiért nem tudunk fizetni, mert egész tevékenységünk alapján rajzolódik ki a márkaismertség, azok a fogalmak, érzések és hozzáállás, ahogyan minket mások megítélnek. Azok, akik kapcsolatba kerülnek a cégünkkel, ugyanis a saját megítélésüket fogják közvetíteni másoknak.

 

Miért fontos a PR munkakör?

 

A közönségkapcsolatok, amiatt stratégiai jelentőségűek egy szervezetnél, mert ez határozza, ahogyan gondolkodnak rólunk. Ez közvetíti a küldetésünk, a filozófiánk. Minden marketing erőfeszítés önmagában, emiatt emészt fel túl sok erőforrást, mert a vállalat a saját üzeneteit szeretné ráerőltetni a hallgatóira, befolyásolva őket. Holott, az üzletet a piac vágyai, elképzelései mozgatják, mindig ez a folyamatos változás motorja, amihez igazítva a hosszú távú stratégiát, ahogyan értékeket közvetítünk tudunk csak talpon maradni, fejlődni.   

 

a szervezet szócsöveA PR egy adott szervezet valódi szócsöve, termékeny gondolatainak a bölcsője, ez teszi valójában ismertté a cégeket és a termékeiket. Arra hivatott, hogy elérje mások beszéljenek rólad, ami növeli a hitelességed, mint az adott iparág jelentős képviselője. Amikor eléred, hogy egy média csatorna vagy más szakmai szervezet beszéljen rólad, akkor a vállalati imázs és a cég hírneve lendületet kap. Azonban a PR valójában enélkül is működik és minden szervezetnél alkalmazni kellene.

 

A PR-kezdeményezések ezért van, hogy szilárd és pozitív hírnevet teremtenek a márkád számára. S erre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy sikeres legyen a szakterületén, értékesítse a termékeit és jó hírű, jól ismert vállalati imázst alakítson ki. A sikeres PR-kezdeményezések potenciális ügyfeleket vonzanak be, növelik a forgalmat, növelik a márkaértéket és növelik a márka ismertségét.

 

a PR a tevékenységed alapjaA szervezetednek - legyen az induló, kicsi vagy nagyvállalat - integrált PR stratégiára van szüksége az organikus növekedés ösztönzéséhez, a pozitív közvélemény kialakítása érdekében. Enélkül egy vállalat sem működik tudatosan és nem képes hiteles lenni. Szüksége van mindenkinek a PR-ra, a róla szóló beszélgetések elindításához, a történeteinek a továbbadásához. Enélkül egy olyan csend zónába kerül egy-egy cég, amit a reklámzaj sohasem lesz képes feltörni.

 

Hogyan írj ki vagy jelentkezz egy PR menedzser állás hirdetésre?

  

A fent leírtak javarészt azt jelentik, hogy idehaza különösen félreértik a PR szerepét. A PR alkalmazásához emiatt minden esetben szükség van az iparág mélyebb megértésére, amelyben dolgozol, ahol alkalmazni szeretnéd a PR eszközeit. S természetesen a PR területén végzett munkához is szükség van a folyamatos fejlődésre, tanulásra, a vállalati kommunikáció különböző területeiről, hogy valóban alkalmazható legyen.

 

A PR-szakember ebből kifolyólag a legnagyobb valószínűséggel a kommunikáció szakterületén kell, hogy dolgozzon. Az ő feladatuk tudni, hogy kik a legjobb vásárlóik és megérteni, mit és hogyan akarnak a fogyasztók. A piac vágyát feltérképezni és arra megnyugtató, inspiráló válaszokat adni. A PR menedzser feladata végül is az, hogy kommunikálja egy-egy termék vagy szolgáltatás előnyeit, oly módon, hogy az visszhangra találjon a célpiacban.

 

PR menedzser állás

Ennek ellenére egy PR-szakembernek bármilyen háttere lehet, ha képes követni és alkalmazni ezeket az elveket. Lehet diplomája bármely tudomány területéről, ha mondjuk a gyógyszeriparban dolgozik PR-osként. 

 

Hasonlóképpen lehet, mérnöki háttérre valakinek és az őt alkalmazó cég vezetői mégis dönthetnek úgy, hogy az autóiparban szükséges PR munkához, ő lesz a legmegfelelőbb személy.

 

A felsoroltakból ugyanis kiderült, hogy a PR állás megfelelő jelölttel való betöltéséhez sokféle készségre van szükség:

 

-    elemző típusú embernek kell lennie, aki az adatokban képes meglátni a mélyebb összefüggéseket,

-     filozófusnak, látnoknak kell lennie, aki a leghétköznapibb termékben is megtalálja a küldetésének erejét, a jól elbeszélhető történeteket,

-       nagyszerű írónak kell lennie, aki képes a gondolatokat a leginspirálóbb módon átadni,

-       ismernie kell a fogyasztói pszichológiát, meg kell értenie az üzleti folyamatok működését,

-       vezető típusnak kell lennie, aki jól kommunikál az emberekkel és az elvégzendő feladatok hatékony elvégzésére tudja ösztönözni őket. 

 

Ezért is van, hogy amikor egy PR menedzser állás betöltéséről döntenek, akkor a végzettséghez képest sokkal többet jelent a megfelelő szakmai gyakorlat. Mivel a stratégia alkotás területére veszünk fel munkatársat, így gyakorlati tapasztalatokra, piac ismeretre van szükség és hiteles személyiségre, akit mind a munkatársak, mind a célpiac elfogad.

 

PR-os végzettségAz iskola ugyan sok mindent megtaníthat a PR, mint tudomány területéről, de valódi munkahelyi tapasztalatok, folyamatok menedzselése és emberek inspirálása, irányítása nélkül, a megszerzett diploma még egy ilyen típusú állásra nem teszik alkalmassá az álláskeresőt. Ezen a területen gyors, a változásokra jól reagáló gondolkodásra van szükség, sőt a tevékenységek megfelelő módon való mérhetővé tételére és elemzések mentén a fejlődési utak, lehetőségek kijelölésére.

 

A kezdő PR-osokat emiatt érdemes alkalmazni, esetleg valamelyik az átfogó kommunikációs stratégiához tartozó taktikai területen, mint a marketing, a vevőkapcsolatok, a humánerőforrás. A marketingkampányok, - kommunikáció, akár onilne, akár offline segítenek átlátni a folyamatokat és a piaci igényekre való reagálás képességét fejleszti ki. Kezdő PR-osként érdemes ilyen területekre pályázni és csak a megszerzett sokrétű tapasztalatok után gondolkodni PR menedzser állásban.

 

Milyen készségekre van szüksége akkor a jó PR szakembernek?

 

A Forbes munkatársa, Glenn Gray a következőképpen próbálta meghatározni jó PR munkatárs profilját, annak feladatait: „tartalmak létrehozása, vállalati kommunikáció, események szervezése, ügyvezetői coaching, belső kommunikáció, promóciós eszközök kidolgozása és felügyelete, média kapcsolatok, multimédia megoldások, a közösségi média használata, a vállalati imázs építése, a hírnév ápolása és még sok-sok más feladat, ahol az emberekkel kapcsolatba lép a szervezetünk."

 

PR állás

A PR-szakemberek munkaköri leírásai, ezért olyan technikai képességeket kell tartalmazzanak, mint a stratégiai kommunikáció, a kutatás, az írás és a kreativitás, de fontosak a kampányok fejlesztésére irányuló készség, a társadalmi integráció iránti elkötelezettség, a jó előadói készség és sok olyan képesség ma már, ami az online jelenléthez kötődik.

 

Elmúltak már rég azok az idők, amikor a PR álláshoz csupán a hirdetmények, hírközlések megírása és terjesztése, majd a médiában való megjelenés előkészítése és az ezekhez a területekhez kötődő kapcsolattartás tartozott. Bár ezek a részfeladatok is fontosak és továbbra is relevánsak, de önmagában nem képes kézzel fogható stratégiát adni egy szervezet kezébe, ami a PR fontos feladata.

 

Manapság a PR-szakembereknek feladatok sokaságát kell tudniuk végrehajtani, ami miatt inkább van nagy szükség, több betöltendő PR állásra egy vállalatnál, önálló PR osztályra, semmint marketingre. A marketing esetében, mivel mára ebben egyértelműen az online jelenlété a vezető szerep, egy sor technikai megoldásra, programozói ismeretre kell szert tenni egy dinamikusan változó környezetben.

 

Ez az, ami miatt érdemes külsős cégekbe kiszervezni a PR felügyelete mellett ezeket a tevékenységeket. Hiszen a programozói, számítástechnikai ismeretek, merőben eltérnek a kommunikációs feladatoktól. A programozói tudás, szoftverek, programok használata mind csak részképességek, s nem olyan átfogóak, mint a PR munka.

 

a marketing kiszervezéseA külsős cégek viszont sok esetben már a jól bevált sablon megoldásaikat alkalmazzák, s azokat is javasolják az ügyfeleknek. Pontosan ezért, a kommunikáció mikéntjét, a célcsoportokat, a kampányok célkitűzéseit a megbízó PR-osainak kell megadniuk. Ebben a formában lesz gyümölcsöző a kapcsolat egy külsős marketing céggel.

 

Amennyiben viszont a vállalaton belül hozunk létre marketing osztályt, ott egy sor olyan munkatársat alkalmazhatunk, akik az adatelemző, tartalomközlő és hirdető szoftverekben lesznek jártasak. Ebből is látható mennyire más terület a PR és a marketing, s egészen eltérő képességekre és tudásra van szükség az egyes területeken. Kezdő PR-os számára emiatt is lehet gyümölcsöző, ha a marketing területén, a kivitelezésben, a technikai megoldásokban, a promócióban szerez tapasztalatokat.

 

Mit várhatunk el egy PR állásra jelentkezőtől?

 

·         Készítsen vonzó tartalmat

·         Hatékonyan kommunikáljon

·         Tudjon kapcsolatot kiépíteni és tartani újságírókkal és influenszerekkel

·         Ismerje a promóciós, marketing eszközöket és az abban lévő lehetőségeket

·    Tudja kezelni és a célkitűzéseknek megfelelően használni, a közösségi média fiókokat

·         Írjon e-maileket

·         Figyelje a kutatási trendeket, értse az adatelemzést

·         Fejlesszen új kampányokat

 

Ezek a feladatok, az emberi tulajdonságokat tekintve is bizonyos készségekkel járnak, például legyen:

 

o   Kommunikatív

o   Szervezett

o   Megbízható (határidők betartása)

o   Innovatív (a kommunikáció és a kampányok tekintetében)

o   Barátságos (személyiségét fogadják el az emberek)

o   Kreatív

o   Technológiai ismeretei terjedjenek ki a kommunikációs eszközökre és legyen képes az iparág technológiai elvárásait is megérteni és elsajátítani

o   Rugalmas

           o   Alkalmazkodó

 

Milyen kihívásokkal jár a PR munka?

 

A PR területe szórakoztató és kreatív munka lehet, azonban rejt jónéhány kihívást.

 

A közönségkapcsolatok ugyanis egészen új értelmet nyertek a 21. században, az internet korában. Ez sok esetben megkönnyítette az üzenet eljuttatását másokhoz, de megnehezítette a valódi párbeszédet. Sok típusú üzenet már teljesen érzéketlenné teszi az olvasókat, alig reagálnak rájuk, míg vannak olyanok is, amik vírusszerűen terjednek és nagyon gyorsan teremthetnek hírnevet. 

 

közönségkapcsolatokMás szavakkal, ma már jóval több a háttérzaj, s még nehezebb hatni az olvasókra, a média képviselőire. Rengeteg csatorna létezik az üzenetek közvetítéséhez, ezért már arról döntést kell hozni a PR-szakembereknek, hogy mely csatornákat és hogyan használnak. El kell sajátítani, meg kell találni mi a kommunikáció leghatékonyabb módját. Természetesen a technológia változásával a kommunikáció módjai is folyamatosan változnak napjainkban.

 

Hasonlóképpen, a kereső robotok, a közösségi média platformjai általában sokat változtatnak algoritmusaikon, ami azt jelenti, hogy a PR-szakembereknek lépést kell tartaniuk a változásokkal. Ugyanis a kampányok sikerének mérésére használt mutatókat is megváltoztathatják ezek az algoritmus változtatások, amelyek ráadásul nem is befolyásolhatóak, ezért nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk.

 

A jó PR-os ezekre az állandó változásokra akkor reagál megfelelően, ha minél többet kutatja az iparágat és folyamatosan figyelemmel kíséri a cégét, ügyfeleit érintő híreket vagy trendeket, mert majd annál jobban tudja kiszolgálni őket. Hasonlóképpen, minél jobban megérti a kommunikáció új módjait, eszközeit, például a közösségi médiát annál jobban tudja majd segíteni a cégét, az ügyfeleit.

 

A PR munkatársak szeme előtt azonban minden változással az kell, hogy lebegjen, képesek legyenek pozitív képet kialakítani, arról a szervezetről, akit képviselnek. Ennek megfelelően ápolják a szervezet külső és belső kapcsolatait. Olyan média tartalmakat hozzanak létre a sajtóközleményektől, a közösségi média üzenetekig, amelyek formálják a vállalat közönségét és növelik a márka ismertségét.

 

PR állások meghirdetése, állásra pályázás

 

A PR-munkakörre pályázatot kiíró cégnek, már a felhívásában tükröznie kell a vállalat igényeit. A cikkben leírt szempontok szerint nyugodtan testre szabhatja a munkaköri leírásban szereplő feladatokat. Olyan listát létrehozva, ami valóban a stratégia szintű feladatok dominálnak és az ehhez kapcsolódó egyéb altevékenységek. 

 

A PR menedzser állásra pályázóktól sokkal komplexebb képességeket várhatnak el, a folyamatok, a kommunikáció összehangolását, mint egy PR munkatárstól, aki ezekből csak részfeladatokat fog elvégezni.

 

Az állásra jelentkezőknek pedig tisztában kell lenni a képességeikkel és tapasztalataikkal. Kezdőként, kevés tapasztalattal, kisebb részfeladatok megoldására vagy a PR-hoz kapcsolódó részterületek, mint a marketing, a humánerőforrás gazdálkodás vagy eseményszervezés területére való bejutás is megfelelő cél, ahhoz, hogy megszerezzük a menedzserszintű tapasztalatokat.

 

Megfelelő naprakész tudással felvértezve, főként a kommunikáció területén és sok tapasztalattal a hátunk mögött, a PR egyes részterületeiről, már kellő önbizalommal jelentkezhetünk egy-egy PR menedzser állásra is.

 

péntek, január 29

A kalandozó magyarok harcmodora. A magyar stratégia!


  Az a jó stratégia, amit mások nem képesek kiismerni


 
kalandozó magyarok harcmodora
Mit hasznosíthatunk mi ma, a kalandozó magyarok harcmodorából? 

Amikorra végig olvasod ezt a cikket, Te is pontosan megérted, hogy mit jelent a magyar harcmodor, magyar stratégia és ezt Te hogyan kamatoztathatod a saját életedben!

Azt egészen biztosan tudjuk, hogy jó száz éven át Európában ez egy rendkívül hatékony hadviselési mód volt. Ráadásul olyan stratégia, ami változatos taktikai elemekre épült és emiatt, ha a főbb jegyeit ismerték is, mégis kiismerhetetlen maradt az ellenség számára.
 
A világtörténelemben, a magyarokhoz köthető különleges stratégiát, amiről a történetek szintjén is megemlékeznek, mert konkrét hatással volt a nyugati világra, nem véletlen, hogy igazából itt a kalandozások korában kell keresnünk. 

„A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” ima nem véletlenül hangzott fel Európa szerte egy évszázadon keresztül. A kalandozó magyarok célja ugyanakkor ebben az időben, ugyanaz volt, mint minden hasonló harcos nemzeté.

régi magyar stratégia
A stratégia megegyezett például a vikingekével, akik szintén korlátozottabb anyagi és természeti erőforrásokkal rendelkeztek. Nekik is a megfelelő életminőséghez, fejlődéshez, szükségük volt plusz "bevételekre". 

Valamint kiemelten fontos volt, hogy a nem elsőszülöttek számára kitörési lehetőségeket biztosítsanak, az elsajátított harci tudás kamatoztatása révén. 
 
A tervük ehhez, a régebb óta szervezett formában működő, gazdagabb országok, - amelyek földrajzilag belátható távolságban helyezkedtek el -  megsarcolása, vagy törzsük szövetségeinek megerősítése a hadjáratok révén. 

A zsákmányszerző hadjáratokkal rablásokkal, fosztogatásokkal egyben extra bevételekhez is jutottak. A kalandozások egyféle koraközépkori profitmaximalizáló stratégia volt a kisebb, törzsi alapokon szerveződő nemzeteknek.

Mindegyik kalandozó népre jellemző volt, hogy a hatékony és gyors bevételszerzéshez kidolgoztak egy különleges stratégiát és harcmodort, az az taktikát, amivel meglephették az ellenfeleket. 

A vikingek hajókon közelítették meg a megtámadni kívánt területeket, a magyarok lovakon. Ők hajós nemzet voltak, mi lovas.  
 
A viking kultúrából, az ekkori harcmodorból szerzett tapasztalatok azonban ma is tovább élnek a skandináv vállalati kultúrákban, amiből olyan világ cégek nőttek ki, mint az IKEA, a VOLVO, vagy a LEGO.  A vikingek mindig rajtaütés szerűen támadtak, mozgékonyak voltak. 

A gyors, hirtelen támadásokkal és félelmetesre festett, díszített harcosaikkal, mindig véres csapásokat mértek az ellenfelekre. Védekezésben jellemzően dárdából és pajzsokból sündisznóállást építettek ki, ami bizonyos értelemben a phalanx harcmodor utóda.

A mai vállalati stratégiák és a vikingek által követett stratégia hasonlóságainak feltárása egy másik cikk témája. Most sokkal inkább arra vagyunk kíváncsiak, az ugyanilyen hatékonyságú magyar kalandozók stratégiája miért nem őrződött meg a számunkra és alkalmazzuk ma is a vállalati kultúránkban, ahogyan azt a skandinávok sikeresen és büszkén tették, s teszik ma is.


A magyar kalandozó stratégia


Minden nyugati, déli területeket megtámadó kalandozó törzs, nemzet, első lépésben éppen a meglepetésre építhetett. Más kultúrákból érkezve a nyugat-európai országok számára ismeretlen volt az a harcmodor, amit ők követtek. Milyen egyéb újításokra volt emellett még szükség ahhoz, hogy végül is a vikingek és a magyarok lettek igazán sikeresek az ilyen típusú hadjáratokban.

nomád harcmodor
A magyarság fegyverzete a hagyományos lovasnomád fegyverzet volt. Fő fegyverük az úgynevezett visszacsapó íj, az ehhez tartozó nyilakkal, valamint a szablya, kard, kopja, később fokos és csatabárd volt. 

A katonák védelmét a sisak, a vasgyűrűkkel erősített bőrvért valamint pajzs szolgálta.

A közelharcra kétféle fegyverük is volt, ami kiismerhetetlenebbé tette őket, a kard nehéz, egyenes, széles, kétélű oldalfegyver volt, míg a szablya könnyű, nyújtott S-alakú, egyélű, egykezes fegyver volt. 

Az ellenség ismerte katonai technológiákhoz képest, a fő különbséget a távolra ható fegyverek, az íj és nyilak alkalmazása jelentette. 
 
A lovagok nem használtak íjat, az ő fő fegyverük a hosszú lándzsa és a pallos volt. Egy lovag számára méltatlan és nem elég férfias volt a nyilazás. A közelharcot tartották nemes küzdelemnek, a távoli gyilkolás helyett. 

Az íjászok, mint hadtest már létezett, de ott a paraszti sorból toborzott emberek szolgáltak csak. Így inkább kisegítő hadakként alkalmazták őket ebben az időszakban.

magyar stratégia
Őseink sikereit maga a lovasnomád harcmodor adta
, ami lényegében az ellenség csapdába ejtéséből, állt. Sohasem a nyílt küzdelmet keresték, ahol érvényesülhet a nagyobb túlerő, vagy a nehézfegyverzetek, vértek, pajzsok ereje. 

Így a magyarok első lépése minden esetben az alapos elemzés volt, mielőtt csatát vállaltak. A harcba szálláshoz pontosan kellett ismerniük az ellenség helyzetét és annak erejét. A felderítés, mindenek felett állt, mielőtt küzdelmet vállaltak volna.

Mivel fegyverzetük domináns eleme a távolra ható nyíl volt és a nagy távolságok megtételéhez, a gyors helyzetváltoztatáshoz, könnyű hadi ruházattal rendelkeztek, ezért ehhez kellett kidolgozniuk a megfelelő harcmodort, rendszert. A legsikeresebb taktikai elemük a cselvetés volt. 
 
Ez egyben az erők megosztását is jelentette, a nagyobb erőket tartalékolva. A sereg zöme ugyanis elrejtőzött egy erre alkalmas helyen. A felderítők pedig vagy egy kisebb létszámú csapat eközben megtámadta az ellenfeleket. A támadásuk egyetlen célja az volt, hogy a fő erők felé csalja az ellenséget.

Az íjakat mindenki kiválóan kezelte. A fegyverhasználat és a lovaglás képességének gyermekkortól megkívánt elsajátítása, állandó gyakorlása, fontos része volt a magyarság életének. Ahogy semmiben sem érhetsz el kimagasló eredményeket állandó gyakorlás és újítások nélkül. 
 
Ezekben a történelmi korokban, a jól begyakorolt fegyverhasználat egyben a túlélés záloga is volt. Az egyes hadműveleti célok eléréséhez szükséges fegyelem és begyakorlottság is ebből a tényből, az állandó tanulásból, gyakorlásból eredt.


A magyar taktika alkalmazása


A cselvetés taktikája úgy nézett ki, hogy a kiválóan képzett, íjjal felszerelt lovasok, távolról bőszítették fel támadásukkal az ellenfeleket. S amikor azok ellentámadásba lendültek – amennyiben nem akarták, hogy apránként mindenkit lenyilazzanak, a magyarok tűpontos lövései - menekülni kezdetek, de csak olyan sebességgel, hogy a lovagok követni tudják őket. 
 
magyar stratégiaKözben hátrafelé nyilazva vonták magukkal a szétszakadozó nyugati sereget, egészen a les helyéig. Itt a csalicsapat hirtelen oldalra fordult és a lesből kicsapó fősereg megkezdte az ellenség lenyilazását.

A rajtaütésszerű támadáshoz mindig nyílt, jól belátható terepre volt szükség, ahol a fősereg egy, vagy több oldalról keresztben elvonulva, oldalát mutatva nyilazott az összetömörülő, meglepődött lovagságra. 

A többszöri, különböző pontokra leadott nyílzáporokkal szétzilálták az egyáltalán nem tagozódott ellenséget. A rendezetlen ellenség ellen ekkor indult meg a támadás és alakult ki a közelharc. Ma a legtöbb csapatsportban is, az előnyszerzés legfontosabb fegyvere a rendezetlen védelem elleni támadás.

Míg a lovagok egységbe tömörülve támadtak, igyekeztek egy adott pontra olyan csapást mérni, hogy ott áttörhessenek, addig a magyarság szélességében és mélységében is tagoltan harcolt. 

Ez a közelharcban is erősebbé tette a magyar hadat, hiszen, ha egy-egy csapattest felbomlott az ellenfél támadása miatt, akkor mélységben mindig ott ált mögötte egy másik esetleg harmadik, amit azonnal harcba lehetett vetni. 
 
Amint a harcközben probléma keletkezett mindig volt egy kisegítő egység, akik a bajba jutottak segítségére siettek.Visszatérve a sport analógiához, a harci területet zónákra osztották fel és ezekre a zónákra jellemző váltásokat dolgoztak ki a csapategységek között.





Ez volt az a harcmodor, amit a nyugati krónikák megörökítettek, de ennél jóval több taktikai elemet alkalmaztak a hatékonyság érdekében a magyarok, az íjászati tudásuk és mozgékonyságuk kihasználására

Sajnos e korban a magyar írásbeliség töredékessége miatt ezek a taktikai motívumok, variációs lehetőségek mind feledésbe merültek. 
 
Annyira igaz ez, hogy a muhi csata idejére, amikor a mongolok az őseink által is alkalmazott és továbbfejlesztett lovas-nomád harcmodort használták, már semmit sem tudtunk kezdeni velük, ahogy annak idején a kalandozásokkal megcélzott nyugat, vagy déli európai területek katonai alakulatai sem.

Ezek voltak azok a történelmi idők és még hosszú századokon át így volt ez a harcászat történetében, amikor a csaták és háborúk kimenetelét a jobb felkészültség és elsősorban a hadi alakulatok,  azon belül is a harcosok megbízhatósága, helytállása döntötte el. Ezeket az erényeket még hosszú ideig, a műszaki fejlődés is csak látszólag szorította háttérbe.


Tartós magyar sikerek


Sikereink alapvető titka a rajtaütés és gyorsaság volt. A nyugatiak lovai nagyok, erősek, de lassúak voltak, míg őseink Belső-Ázsia szívós és gyors lován, a tarpánon lovagoltak. A könnyűlovasság gyorsasága rendszerint lehetővé tette, hogy elődeink az ellenséggel akkor és ott ütközzenek meg, amikor és ahol nekik a legjobban megfelelt. 
 
magyar stratégiaElőször is a csata színhelyét választották ki, majd a terepszemle után elkészítették a haditervet, figyelembe véve, hogy milyen felszereltségű és mekkora haderővel ütköznek meg. Így a terepviszonyok és az ellenfél számára rendelkezésre álló erőforrások alapján alkották meg a terveiket.

Amennyiben a hadrend megbontása nem sikerült, az ellenség oszlopai előtt három lovas kört alakítottak ki, mintegy ezer harcos egy-egy körben. Lovaikon vágtatva köröztek és puhító nyílzáport zúdítottak az ellenség soraira. Ezt roham követte, ami lehetett valós vagy akár színlelt is. 
 
Attól függött, hogy mekkora kárt, veszteséget okoztak az ellenséges csapatokban a nyilaik, meg tudták-e bontani a hadrendet vagy sem. A célokat nem direktben egyetlen frontális támadásra, vagy áttörésre bízták, hanem lépésenként valósították meg azt.

stratégia
Amennyiben megbontották az ellenség sorait, akkor a roham valós volt és a két oldalt az erdőkben rejtőző harcosok is a megrémült ellenségre törtek. 

Ellenben, ha az ellenség egységei továbbra is hadrendben maradtak, akkor a roham csak színlelt volt. 
 
Még mielőtt az ellenséggel megütköztek volna, visszafordultak és megfutamodást színleltek, miközben hátrafelé nyilaztak az üldözőkre, amit a kengyel használata tett lehetővé. A kengyel is a lovas műveltségű népek találmánya volt.  
 
A csel sikeressége esetén, az üldözőkből menekülők lettek, a menekülőkből; pedig győztesek. A magyarok ezzel megbontották az ellenség hadrendjét, azok csak akkor vették észre, hogy kelepcébe kerültek, amikor a lesben álló lovasok minden irányból rájuk törtek és a „menekülők” is velük szembe fordultak.

Fergeteges rohamaik lélektanához tartozott még az idegeket tépő harci kiáltásuk is, és lovaik nyerítése. Lovaik szinte együtt éltek gazdáikkal a csatában is, így rúgtak, haraptak, a minél hatékonyabb „munkavégzés” érdekében. 
 
A hadjáratokra egy nagyjából 45 kg-os egységcsomagot vittek, ami többek között szárított húst, tejport, kölest és sót tartalmazott. Ez a másoknál ennyire nem kiforrott élelmiszer dehidratálási technológia is hozzájárult a gyors haladásukhoz. 

Így szorult helyzetben is el voltak látva élelemmel. Nem kellett élelemszerzéssel törődniük, ha nem volt rá idejük. A tejport vízben feloldották és a nyereghez kötött kobakban tartották. 
 
magyar stratégiaAmennyiben a szükség megkívánta, teljesítményük a hadjáratok alatt a napi 100 km-t is elérte, ami rendkívüli mozgékonyságot jelentett az adott korban. Míg a vikingek a hajóikon, addig a szárazföldön kizárólag a magyarok, a lovaikon tudtak ilyen nagy távolságokat bejárni, ilyen rövid idő alatt. Mindkét nemzet sikereinek titka ebben a gyorsaságban rejlett igazából.


Milyen magyar stratégia, taktika lehetne ma is gyümölcsöző és követhető?


A stratégiai előny, mind a skandinávoknál, mind a magyaroknál a gyors helyzetváltoztatásból és váratlan támadásokból eredt.  Ez a gyorsaság, rugalmasság általánosságban elmondhatjuk ma is, mint minden időben, nagyon fontos tényezője a versenyképességnek.

A nagy távolságok, ma a különböző területek hatékony összekapcsolását, egymásra építésé jelentik inkább. S természetesen a nagyon hatékony logisztikai tevékenységet, ahogy termékeink, szolgáltatásaink eljutnak a vevőkhöz. 
 
régi magyar stratégiaA mozgékonyság és a felderítések, elemzések, ma azoknak a pici réseknek az állandó keresését takarja, ahol megfelelően tudjuk pozicionálni magunk és valóban sikeresek lehetünk. Ez nálunk, az a tapasztalatom, hogy teljességében kiveszett és inkább trendkövetők lettünk.

Nem mi igyekszünk új piaci réseket találni, új termékeket kidolgozni, amivel ezekre, a helyekre betörhetünk, hanem inkább adaptálókká váltunk. Azok a cégek, akik előbb adaptálnak egy külföldi trendet, jutnak előnyhöz a hazai piacokon.

A sok adaptáció és trend követés miatt viszont, természetesen a külföldi piacokra nem igazán tudunk kilépni. Ez alól talán a programozás és IT technológiai megoldások a kivételek, ahol ez az állandó fejlesztés és piaci rés keresés megmaradt jó szokásunknak.

magyar harcosok
Kevés erőforrás, 45 kilogrammos egység csomag a gyors helyváltoztatáshoz. Nem kellettek óriási felszerelések a kijelölt célpontok eléréséhez a kalandozó magyaroknak.

Elsősorban a katonai tudásukra, a taktikai elemek begyakorlottságára építettek, semmint a felszerelések masszivitására, mind azt nyugati ellenfeleik tették. 
 
Mindig olyan célpontokat kellene keresnünk ma is mind piacokban, mind célcsoportokban, amelyek alacsonyabb erőforrásokkal, de jól felderítésekkel, mérésekkel minél nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtetnek.

Az adott helyzethez illő tervezés - piac, erőforrások, vetélytársak – a kalandozó magyarok terveik mindig tartalmazták ezeket az elemeket. Nem bíztak csupán a maguk erejében és tudásában. 

A terveiket olyan piacokon, terepeken, olyan ellenfelekkel szemben valósították meg, amire a saját erőforrásaik lehetőséget biztosítottak. Nem bocsátkoztak kétes kalandokba. 
 
Sok vállalkozónál, cégnél látom, hogy szinte szerelmes a saját termékébe, annak tulajdonságait önmagában olyannak ítéli, ami átüt a piacokon. S ennek fényében ezekbe a típusú termékekbe és azok promóciójába ölnek egy sor befektetést.

Anélkül teszik ezt, hogy a piaci igényeket, a kiválasztott célcsoportok elvárásait és a vetélytársaknak, akárcsak a helyettesítő termékeit is megvizsgálnák alaposan. „Ezt biztos szeretni fogják, az övék nem olyan” típusú gondolkodást, egy jól képzett kalandozó magyar harcos sem engedte volna meg magának.

A nyilazó lovasaink, a kisebb felderítő és csali csapatok tűpontos lövései tették lehetővé, hogy a cselvetés működjön. A vaktában elszórt nyílzáporok, a rendben felálló ellenségnél semmilyen hatást sem értek volna el. 

Azonban, amikor majd minden lövés, még a pajzsok között is, embert, vagy lovat talált és ölt meg, sebzett meg halálosan, akkor nem várakozhattak a velünk szemben állók addig, míg mindenkit le nem nyilaznak a magyarok. Ez a fajta pontos célzás kell jellemeze a kommunikációt, a termékfejlesztéseket. Nem szólhatunk mindenkihez, mint ahogy egy termék sem való mindenkinek.

régi magyar stratégiaTudnunk kell mik az egészen pontos céljaink, s erre a minél szűkebben, pontosabban meghatározott területre kell lőnünk. A valódi érdeklődést, elköteleződést még a termék teljes bevezetése előtt el kell érni. 

Bizalmat kell építeni, ami miatt majd követnek - ahogy a magyar csali csapatokat - ezután lehet csak nagyobb erőforrással megtámadni az adott piacot. 
 
A skandinávok, emiatt tekintenek a saját országaikra teszt piacként, ahonnan a jó termékekkel nemzetközi színtérre lehet lépni. Mi a legtöbb esetben a saját piacainkon sem jutunk ma túl. A saját piacainkat pedig jellemzően minél előbb akarju kiaknázni, addig amíg el nem öregszik az a trend, amit éppen követünk. Többnyire nagyon hiányzik a hosszú távú stratégia mindentéren.

Ferde vonalú mozgás a lovakkal, mint a macedónoknál ismert hajlékony szerkezet a frontális támadások helyett. A visszacsatolások alapján menet közben is tudnunk kell változtatni. A magyar lovasok így voltak képesek a megfelelő támadópontokat megtalálni. 
 
régi magyar stratégiaA hajlékonyság azt jelenti, hogy nem egyetlen pontra, egyetlen értékesítési, vagy kommunikációs csatornára, egyetlen vevőre fókuszálunk. A kitűzött célt több ponton keresztül, többféle módon közelítjük meg, hogy ezeknek a pontoknak a mentén puhítsuk fel a piacok, a vevők ellenállását és érjünk el sikereket.

A magyar seregek mélyégi tagoltsága, az erőforrások arányos elosztása, a megfelelő tartalékok képzése a végső támadásra, ma is jól alkalmazható stratégiai menedzsment módszer. Ezt egészítette ki a valós, vagy vélt roham. Vélt roham, ha még nincs eléggé megdolgozva az ellenfél és valódi, amikor már csak át kell ütni a sorain. Ez ma a tesztelés.  
 
A termékmódosításokat, értékesítési csatornákat, a célcsoportokat és a kommunikációs elemeket erőforrásoktól függően, addig teszteljük, míg meg nem találjuk a legjobb kombinációt. 

Ebben a pillanatban lehet minden erőkkel, minél magasabb bevételekre szert tenni, de csakis ekkor. Tesztelés, bevezetés nélkül nem lehet elindítani egy termékbevezetést, egy kampányt, bízva annak sikerében, még megfelelő erőforrások esetén sem.

Széles taktikai repertoár. A stratégiád megvalósításához, ha csak mindig egyféle típusú, felépítésű kampányt alkalmazol, akkor kevesebb az esélyed a legoptimálisabb megoldások megtalálására. 

Csak ár akciókkal, kupon napokkal, kettőt fizet és egyet kap, az az csupa hasonló típusú kampánnyal nincs esélyed alkalmazni mindazt, amit lovas őseink kiválóan tudtak, egyféle taktika könnyen kiismerhető és így egyre hatástalanabb.



1.  Kövesd a kalandozó magyarok stratégiáját, fejleszd a tudásod minél tökéletesebbre.

2.  Keresd azokat a piaci területeket, ahol sikeresen szállhatsz szembe a versenytársakkal.

3.  Elemezd minél jobban mind a piacot, mind a saját erőid, mind a versenytársak tevékenységét.

4.  A fő terméked előtt építsd fel a bizalmat. A csalid legyen olyan egészen egyedi minta vagy tudás, amiért valóban követni fognak.

5.  Célozz minél pontosabban az üzleti tevékenység minél több területén.

6.  Különböző lépéseken, pontokon keresztül közelítsd meg a célt, ne csak egyetlen úton, frontálisan haladj felé.

7.  Minden terület tesztelésére szánj elegendő időt.

8.  Dolgozz ki minél szélesebb taktikai, kommunikációs, kampány repertoárt.

régi magyar stratégiaMinél többen lépnek erre az identitásunkhoz közel álló útra, úgy annál nagyobb esély lesz arra, hogy a skandinávokhoz hasonlóan magyar termékek is megjelenjenek végre a világpiacokon.









Népszerű bejegyzések